Milyen volt? Napról napra...
5. nap, Csütörtök - Konkurencia?
Fantasztikus
volt látni, hogy mit jelent a felebaráti együttlét ott, ahol magyarok
és cigányok együtt dicsőítik Istent! Ott, ahol nincsenek korlátok, amik
elválasztanának, hanem csak a krisztusi odaadás, amivel a mellettem
lévőt felemelem, segítem, vezetem. Mindezt azért teszem, mert tudom,
hogy lehet, holnap ő fog engem felemelni, segíteni vezetni. A keresztyén
közösségben nincs egymás ellenében való versengés, csak az egymást támogató vezetés.
4. nap, Szerda - Feladom!
Ki
az igazi vesztes? Ha körülnézünk, rengeteg vesztest látunk. Olyanokat,
akik alulmaradnak az élet különböző területén és pillanatában.
Alulmaradnak másokkal szemben. Vesztesek azok, akik sírnak, éheznek,
betegek, alázatosak? Pál arról ír levelében, hogy azok az igazi
Vesztesek, akik miután megismerték Istent, és hallottak már az Isten
Igéjéről, Szeretetéről és Kegyelméről, úgy gondolják, hogy erre nekik
nincs szükségük, és visszatérnek azokhoz a képzelt lényeges dolgokhoz és
elemekhez, amik mellől Isten elhívta őket, amiket egyszer már
elhagytak. Nem az az igazi vesztes, akik sosem hallott Istenről és Jézus
Krisztusról, hanem az, aki már hallott róla, megtapasztalta, hogy
milyen a Vele való közösség, és mégis elhagyja, otthagyja.
3. nap, Kedd - Próba
Mi következik az edzés után?
Verseny.
Mi következik a sok zeneóra után? Az előadás. Az ember hitének
erősítése azt a célt szolgálja, hogy akkor, amikor eljön a
megpróbáltatás ideje, tudjuk, hogy mi a helyes lépés. A babiloni
birodalomban Nebukadneccar király udvarában élt három zsidó ifjú,
akiknek választaniuk kellett: vagy leborulnak a király aranyszobra
előtt, és behódolnak a korszellemnek, vagy hűségesek maradnak elveikhez,
és megtagadják azt, ami ellentétes hitükkel. Ők az utóbbit tudták
választani. Volt erejük az igazi szabadságot választani azt mondva:
"Isten ki tud szabadítani a király kezéből, de ha nem tenné, akkor sem
hódolunk be!" Elhangzott az "Isten-Haza-Család" hármas alapja is, s hogy
e három alapot milyen sokféle támadás éri a mai korszellem részéről.
Nekünk ebben a próbában kell megállnunk.
2. nap, Hétfő - Edzés
Mi marad, amikor betolnak a kórházi ágyon a
műtőbe?
Amikor csupasznak érzem magam, összetörtnek, szétesettnek, mi adhat
boldogságot? A "Hegyi beszéd" boldogságról és boldogtalanságról
elmondott jézusi szavai mutatnak rá arra, hogy néha egész máshol kell
keresnünk a boldogságot, mint azt elsőre gondolnánk. Ez is része az
edzésnek, amiben Jézus, az Edző részesít. Ő olyan edző, aki nem hagyja,
hogy magunk küzdünk: mellettünk fut, erősít, bátorít. Mellette
tudhatjuk, hogy életünk nehéz, megeröltető pillanatainak célja, hogy
akkor, amikor szükség van az erőre, meglegyen. Akkor, amikor nagy a tét,
ne tétovázzunk. Amikor sok múlik a pillanaton, akkor helyén legyen a
szív és az ész.
1. nap, Vasárnap - Indulás
Három személy indulását láthattuk: Noé, Lévi (Máté) és Saul (Pál). Hogyan válas
zoltak akkor, amikor Isten megszólította őket: "
Indulj!"
Persze rajuk kívül megismerhettünk még egy kitartó cirmost, egy 60 éves
"kislányt'", egy "büdös kölköt", és sorolhatnánk sokáig...
Hűek
voltunk a címhez? Igen, még nevettünk is - talán azért is, mert
Laetare, az öröm vasárnapja volt ma. De azért is, mert arról hallottunk,
hogy Isten minket is megszólít, mozgásba lendít, és ha meghallva a szót
elindulunk, akkor
egy jobb élet felé indulunk.
Az
utolsó énekben azt kértük, hogy "Ez az öröm el ne múljék!" Az örömöt
pecsételte meg, hogy lassan tudtunk búcsút venni egymástól a másnapi
viszontlátás reményében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése